ÓBECSE
Hangya András Fehérköpenyes önarcképe A jugoszláviai magyar képzőművészet egyik legkiemelkedőbb egyéni hangú képviselőjének, Hangya András nak a kiállítását nyitotta meg kedden este Bordás Győző író, a Magyar Szó Kft. megbízott igazgatója.
Oscar-jelölt film – Utódok
The Descendants (2011). Rendezte: Alexander Payne. Kaui Hart Hemmings regényéből filmre írta: Nat Faxon, Jim Rash és a rendező. Fényképezte: Phedon Papamichael. Vágó: Kevin Tent. A főbb szerepekben: George Clooney, Shailene Woodley, Amara Miller, Nick Krause.
A menekülés-szembenézés ellentétpár nem a középkorúak problémája; olyasmi ez, amit viszonylag korán megtanul az ember. Kivéve, ha túl sok pénze van ahhoz, hogy konfrontálnia kelljen néhány alapvető kérdéssel, úgymint célok, viszonyok, valóság. Az Utódok mélyén, az emberi drámák és családmesék áramai alatt ez az árok húzódik: az „elég pénz ahhoz, hogy bármit megtehess, de nem elég, hogy ne tégy semmit” szakadéka.
Informel a Vajdaságban címmel nyílt kiállítás a szabadkai Képzőművészeti Találkozóban
Az est vendégei az 1964-ben készült Árvíz című Petrik Pál gyönyörű alkotása előtt beszélgettek (Fotó: Molnár Edvárd) A belgrádi Kultúrközpont Kritikusok válogatták elnevezésű vándorkiállításának egyik állomásaként nyílt kiállítás a szabadkai Képzőművészeti Találkozóban, Informel a Vajdaságban címmel. A fővárosi kultúrközpont a hatvanas évek végén kezdett olyan formán is kiállításokat szervezni, hogy az előző évi legjobb képzőművészeti kritika szerzője állíthat össze egy tárlatot. Jerko Denegri művészettörténész 2010-ben nyerte meg a Lazar Trifunović-díjat, így lett ő az aktuális vándorkiállításnak szerzője, amelynek középpontjába a vajdasági informelt helyezte.
Az MNT tájékoztatást adott a kiemelt rendezvények részére kiírt pályázatokról, és a hamarosan meginduló néptáncoktatásról
– Akárcsak tavaly, a köztársasági minisztérium újra meghirdette a könyvvásárlási pályázatot a nemzeti közösségek részére. Ez egy pozitív gesztus a művelődési miniszter részéről, viszont megdöbbentő, hogy milyen elbírálás folyik a tartományban. A tartományi művelődési titkárság ugyanakkor újfent úgy döntött, hogy a nemzeti tanácsok részére nem küldi ki véleményezésre a kortárs művészetekre beérkezett pályázatokat, csak a népi jellegűeket.
AZ MNT KÖZLEMÉNYE
A Magyar Nemzeti Tanácsot igazán meglepte és felháborította bizonyos befolyásos médiumok írása Dr. Korhecz Tamás, a „Tanács elnökének nyilatkozata” kapcsán az újvidéki Jogi Karon állítólag megszervezendő magyar nyelvű oktatásról. A médiumok úgy jelentettek meg önkényesen kiválasztott részeket a Tanács elnökének a Magyar Szó napilapban közölt „blogjából”, hogy e kérdésekről helyes információért előzetesen megkérdezték volna a Tanácsot. Az elnök szerzői szövege nem volt az újvidéki Jogi Karon történő magyar nyelvű oktatás bevezetésének hivatalos bejelentése – ahogyan azt sokan értelmezték, hanem a szerző meg akart osztani egy információt a Magyar Szó olvasóival a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság és a Tanács között kötött együttműködési megállapodásról – áll az MNT hivatalának közleményében.
Tízéves a szabadkai EmArt Stúdió – A jubileumi kiállítást február 27-én Jasmina Jovančić grafikusművész és Ninkov Kovačev Olga művészettörténész nyitja meg
Tíz évvel ezelőtt, 2002 februárjában 12 lelkes kisdiákkal kezdte meg munkáját Szabadkán a Studio Bravo műhely. Olyan diákokat gyűjtött maga köré, akik a képzőművészeti nevelés terén többre vágytak annál, mint amit az iskola nyújthatott. A műhely vezetője, Grubanov Martinek Emília a Szaghmeiszter család felajánlása nyomán a család nyomdájában kezdett dolgozni a gyerekekkel, majd 2008-tól EmArt néven immár közel 60 taggal dolgozik.
MAGYAR NYELVŰ OKTATÁS A JOGI KARON
Az újvidéki Jogi Kar (Fotó: Dávid Csilla) A Magyar Nemzeti Tanács pénzügyi támogatásának köszönhetően és a magyar egyetemi oktatók segítségével lehetővé válik a magyar nyelvű oktatási tevékenység megerősítése és bizonyos tekintetben intézményesítése is az Újvidéki Egyetem Jogi Karán – értesülhettek olvasóink dr. Korhecz Tamás hétvégi naplójegyzetéből. A történet, amely az MNT elnöke szerint közösségünk szívósságáról tanúskodik, felborzolta a kedélyeket; az egyetem rektora és a kar dékánja is értetlenül áll az eset előtt, mondván, velük erről senki nem konzultált. Ráadásul a kétségtelenül jó szándék vezérelte, de sután tálalt kezdeményezés az eddig is létező magyar nyelvű szakkurzusok megtartását is veszélyeztetheti, és azokat hozza kellemetlen helyzetbe, akiket segíteni kíván.
RÁDIÓS JEGYZET
„Itt a Szabad Európa Rádió, a szabad Magyarország hangja!” – köszöntötték bő negyven évig az előbb New Yorkban, majd Münchenben élő magyar emigránsok a suttyomban rádiózó földijeiket. A magyarországiak ugyanis csak nagy titokban tekerhettek a SZER hullámhosszára, mert – előbb Rákosi, majd Kádár számára – félő volt, hogy a kommunizmus ifjú építőinek nem nyújt eleget a tervgazdálkodás „mámora”, s helyette inkább a kólaízű nyugati imperialista mocskot választják.
Olvasd a Képes Ifjúságban:
(fotó: Beta/AP)

Beta/AP Egy rossz szó sem érheti a még hatalmon levő kormányunkat. Az állandó elégedetlenkedők és az ellenzékiek ugyan folyamatosan ócsárolják minden lépését és intézkedését, amiben sok igazság van, ugyanakkor szem elől tévesztik, hogy úgyszólván együtt lélegzik a néppel, és esetenként még a népi mondások tartalmát is hajlandó törvénybe foglalni.
Vegyük például a vagyonadót. Mindegy, hogy az ember házat épít vagy lakást vesz. A saját családi tető megszerzésébe legalább fél életét beleöli. Megvonja magától a jobb falatokat, nem jár nyaralni és telelni, a használt ruhákat árusító üzletekből öltözködik, miközben fogalma sincs arról, hogy lakhelyén merre található a könyvesbolt. Olvasásra ugyanis nincs ideje, mert ha csak egy mód van rá, pótkereseti lehetőségek után kutat.
Szóval húsz-harminc évig kulizik, míg végül (önmaga előtt büszkén) beköltözik a sajátjába. Ha ez az év valamelyik negyedének végén történik, jószerével be sem csukta rendesen az ajtót, csenget a postás és hozza a vagyonadócsekket.
Vidéken, úgy tudom, megfizethető összeget követel az önkormányzat, a fővárosban azonban egy átlagos kétszobás lakás tulajdonlásáért évi tizenkétezer dinárt is bevasalnak rajta.
Káromkodik veszettül, de fizet. Dühében azonban eszébe sem jut, hogy a kormány csak a népi mondást tartotta szem előtt, amikor törvénybe iktatta ezt a sarcot.
„Aki panaszkodik, vegyél el tőle, aki pedig dicsekszik, adjál neki”.
Vajdaságban: ma felhős, ködös idő lesz. Gyönge, változó irányú szél fúj. A hőmérséklet hajnalban –1, nappal 4 fok körül alakul.
Az ország területén: borús, ködös időtől tarthatunk, csak a hegyvidéken oszlik szét a felhőzet. Gyönge, változó irányú szél fúj. Hajnalban a hőmérséklet –7 és 1, nappal –1 és 5 fok között ingadozik.
Távolabbi előrejelzés szerint: csütörtökön túlnyomórészt napsütésnek örülhetnek, reggel ködképződéssel, Vajdaságban felhős idővel kell számolni. Pénteken felhősödik, eső, havas eső esik. Szombaton borús, szeles idő, délelőtt havazás lehetséges, csak Vajdaságban lesz mérsékelt felhősödés, de az éjszakai órákbakban itt is havazik.
Európában: jobbára beborul a brit szigeteken, Franciaországban, Skandinávia déli részein, északon pedig havazik. A Balkán-félszigeten szintén szomorkás idő lesz, máshol kisüt a nap. Erős szél fúj Nagy-Britannia északi vidékein és az Északi-tengeren. A leghidegebb Moszkva –1, a legmelegebb Lisszabon 15 Celsius-fokkal.
Plüsspingvint mentett nagy buzgalommal egy teljes csapat Németországban, mert több ember igazinak nézte az állatot és riadóztatta a hatóságot.
Az eset Heidelbergben történt. A Neckar folyón úszott a pingvin, az emberek pedig úgy látták, hogy jégtáblához fagyott a madár. Több se kellett a buzgó állatvédőknek: menten telefonáltak a rendőrségnek, amelynek emberei elég dühösek lettek, amikor szembesültek azzal, hogy feleslegesen száguldottak pingvint menteni. Az állat csak plüss volt, a jégtábla viszont valódi. A rendőrség szerint feltehetően viccből fagyasztották valakik jégtömbbe és indították útjára a folyón – adta hírül a brit Metro újság.
Nem ez az első eset, hogy Németországban műállatot mentett a hatóság. Éppen egy éve 25 tűzoltó küszködött egy tóra fagyott hattyú életének a megmentéséért, mígnem kiderült, hogy ők is csak műanyagmadárért vesződtek. Az a mentés Straubingban történt, a műhattyú viszont nem viccből került a tóra: horgászok hagyták ott, hogy elijessze a halevő madarakat.