(Fotó: Ótos András)

Kétnapos vajdasági úton járt dr. Surján László , az Európai Parlament alelnöke. Mint azt hétfői újvidéki sajtótájékoztatóján elmondta, eredetileg a Vajdasági Magyar Cserkészszövetség néhány hónappal ezelőtti meghívásának eleget téve vette tervbe az utat, akkor azonban még nem tudta, hogy időközben megválasztják az EP alelnökévé, ami, természetszerűleg, jelentősen bővítette a látogatás tartalmát. Elsőként Németh László nagybecskereki megyéspüspökkel találkozott, majd részt vett a cserkészszövetség fennállásának huszadik évfordulója alkalmából szervezett muzslyai jubileumi ünnepségen. Az alelnök Szabadkán találkozott Pénzes János szabadkai megyéspüspökkel, Korhecz Tamással, a Magyar Nemzeti Tanács elnökével, Újvidéken pedig Egeresi Sándorral, a tartományi parlament elnökével, illetve dr. Bojan Pajtićtyal, a vajdasági kormány elnökével tárgyalt.

Európai uniós körökből hétfőn még senki sem erősítette meg annak a levélnek a létezését, amelyben a prishtinai hatalom állítólag Szerbia tagjelölti státusának az elvetésére kéri az EU tagállamait. Bár egyesek szerint a levél célja egyebek között az volt, hogy megakadályozza a szerb tárgyalócsoport részvételét a Belgrád és Prishtina közötti dialógus legújabb, február 21-én, kedden kezdődő körében, a szerb fél hétfőn megerősítette: ott lesznek a brüsszeli tárgyalóasztalnál. A párbeszéd legújabb fejezetének egy központi napirendje lesz: a koszovói hatóságok regionális fórumokon való részvételének megoldása.

Zagyva-Mérey Emma a Szerbia ellen indított kárpótlási pere ügyében 2012. február 22-ére, a Zomborba tervezett sajtótájékoztatót Zagyva-Mérey Emma betegsége miatt elhalasztják – közölte a Magyar Szóval Zagyva-Mérey Emma és az őt támogató Szabó Pál Csaba, a Trianon Múzeum Alapítvány igazgatója, valamint Cseresnyésné Kiss Magdolna, a Keskenyút Délvidék 1944/45 egyesület képviselője.

A Nemzetközi Valutaalap csak a következő szerb kormánnyal folytatja a tárgyalásokat az elővigyázatossági hitelcsomagról, de annyit már most lehet tudni, hogy a pozitív döntéshez három területen van szükség a megállapodásra. Ezek: az idei költségvetés kiigazítása, egy olyan középtávú program kidolgozása, amely csökkentené az ország eladósodottságának szintjét és a rendszerbeli reformok gyorsítása.

A jégjelenségek és a vízállás alakulásának folyamatos megfigyelése alapján napokkal ezelőtt arra következtethettünk, hogy az Újvidék–Zimony Duna-szakaszon jégdugó képződött. Ennek lehetőségére több mint egy héttel ezelőtt elsőként az utalt, hogy az állójég a Veliko Gradište és Slankamen közötti 160 kilométeres szakaszon négy nap alatt fedte be a folyót. Naponta tehát 40 kilométert terjedt hegymenetben, míg az Újvidék és Slankamen közötti 39 kilométernyi vízfelület befedésére öt nap ment rá. A gyanút csak fokozta, hogy az Al-Duna küszöbétől errefelé terjeszkedő állójég 40–70 százalékos jégzajlásból állt össze, a rá következő öt napon viszont Újvidéknél a zajlójég ennél sokkal sűrűbb volt. Hova lett az a rengeteg úszójég, amely ennyi idő alatt áthaladt?

Amióta pár héttel ezelőtt elolvastam MagyarZó Pistike földrajzból kapott egyesének történetét, azóta a híreket hallgatva szinte minden nap eszembe jut:
„– És mivel érdemelted ki ezt a hatalmas egyest, Tepisti? – érdeklőde atata.
– Azzal, hogy nem tudtam felsorolni Szerbia határait.
De a fater azt mondta, hogy most az egyszer eltekint a fizikai zankcióktól, mert jelenleg még a legokosabb földrajztudósok se tudják erre a választ.”

Hát igen... Így akarunk mi az EU-hoz csatlakozni, hogy még ma sem tudjuk felsorolni a határainkat, miközben Koszovó már a negyedik születésnapját ünnepli. Éppen Koszovó függetlenségének napja előtt kaptak fricskát az albánok az észak-koszovói szerbektől, akik a kétnapos referendumon 99 százalékos arányban mondtak nemet a koszovói intézményeknek.